Cikkek

A Bartók-féle Concerto ihlette háromtételes kompozíció különleges utazásként indult a világ (népzenéje) körül, különböző etnikumú, bonyolult ritmusok és skálák fértek meg szépen egymás mellett, néhol túllépve a „big-band arrangement” jazzre hangolt kereteit, a kortárs kamarazene felé kacsingatva. Ennek izgalmasságát és játékosságát csak fokozta az autentikus hangszerek bevonása (furulya, duda – Cserta Balázs), hogy az utolsó tételben robbanjon a bomba: egy dudanótával felvezetett, életörömtől fűtött befejezés, nagyszerű rögtönzésekkel, amiből kiderült, hogy a katarzis élménye mind a jazz, mind a folk nyelvén ugyanazt jelenti.

 icon-arrow-right http://www.jazzma.hu/hirek/2014/12/02/szirtes-edina-mokus-es-a-modern-art-orchestra-a-bmc-szinpadan

 

Hűhó című lemezen szereplő dalok a Mókuséktól korábban megszokottnál dinamikusabbak és erőteljesebb hangzásúak. A Fabulától megszokott eklektikusság továbbra is jelen van – a már-már metálba hajló alapoktól a drum&bass-en át, a balkáni lüktetésekig, mind fellelhető az új korongon, ehhez  a saját maguk által “kortárs folk”-ként definiált világzenei univerzum gazdagodott a crossover harsonakvartett, a Four Bones hangzásával.

 icon-arrow-right http://fidelio.hu/jazz_world_folk/ajanlo/sok_huho_mokusert

 

A fergeteges humorú kecskeméti lányt (jelentős) korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, és lévén a legkisebb, a többiek anyáskodásának köszönheti azt a nevét, amit (lassan) világszerte ismernek. A „nagyok” kezdték mókuskázni, de nem is bánja, hogy rajtaragadt. Hegedűművész diplomájával évek óta szinte le sem jön a színpadról, szenzációsan énekel – lényegében lényegtelen, hogy mit.
Vélhetőleg tényleg letöltendő életfogytos ez a kapcsolat, mert emlékei szerint hétévesen komponálta az első mesejátékmuzsikát, és másodikos gimnazista volt, amikor kirúgták a Ki Mit Tud?-ból, mert nem hitték el, hogy a választott József Attila-vershez ő írta a zenét.

 icon-arrow-right http://nol.hu/kultura/20100216-_ki_se_fogy_a_nota-549361

 

Szirtes Edina Mókus 2004-ben Artisjus-díjat kapott, 2007-ben a nemzetközi Song Writing dalíró versenyen tizenötezer dalból a legjobb 14 közé választották szerzeményét. Tessék-lássék címmel megjelent szólólemeze Fonogram-díjat kapott 2010-ben világzene-kategóriában.

icon-arrow-right http://nol.hu/kultura/szirtes_edina_mokus_dupla_lemezbemutatoja-1295579

 

 

Interjúk

„Átfogó élményt szeretnénk okozni, még csak nem is elsősorban zeneit, sokkal inkább az emberi érzésrendszerre, képzeletre, vagy egyszerűen a szívre hatót. Azért, hogy melegebb legyen ott bent, vagy, hogy gyógyulgasson, ha fáj. Szerintem ez a feladata egy muzsikusnak: szolgálni az Embert.”

icon-arrow-right http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szirtes-edina-mokus-a-szivre-es-a-kepzeletre-szeretnenk-hatni/

„Hangszereltem már szimfonikus zenekarra, de azért izgulok! Írok bele gyermekkórust is, már alig várom, hogy halljam. Szeretném, ha sikerülne felülírni az elő- és utóítéleteket, és bebizonyítani, hogy jóindulattal és szeretettel minden megváltozhat! Naivság, tudom, de ha mindenki feladja, akkor ki marad? „Ki viszi át a szerelmet?” … A fináléban szintén részt veszek egy hegedűszóló erejéig, ennek is nagyon örülök. Közel áll hozzám a szabad muzsikálás, amely a zene szeretetéből merítkezve, tovább mutatva azon, akár szíveket vigasztal, vagy csak megmelengeti azt, vagy érezteti, hogy nem vagyunk egyedül, nyugodtan sírhatunk, mert másnak is fáj ott bent, vagy pont csak egy pillanatra elfeledteti a bút, bánatot. Ez a feladatunk, nekünk, zenészeknek! Vagy valami ilyesmi…”

icon-arrow-right http://www.nlcafe.hu/sztarok/20130829/szirtes-edina-mokus-interju-koncert/

„Sosem akartam énekes lenni, már gyerekkoromban is inkább zeneszerző szerettem volna lenni. Még csak nem is hegedűs. Eleinte semmi tudatosság nem volt benne, egyszerűen csak rengeteg zenét hallgattam és énekeltem a felvételekkel. Sokszor van, hogy hallok valamit belül, amit megpróbálok megszólaltatni. A díszítések megszállottja vagyok. A bolgár, a cigány, az afro-amerikai, az arab hangképzés az, amit igazán szeretnék megtanulni. A hangszín is a díszítésektől változik.”

icon-arrow-right http://fidelio.hu/jazz_world_folk/interju/szirtes_edina_mokus_az_anyanyelvem_a_komolyzene_

„Folyamatosan dallamok és zenék vannak a fejemben. Ezért lehet az, hogy nem is érzékelek sok mindent, ami a többi embernek bosszúságot, fejtörést okoz. De áldozata is vagyok saját magamnak, hiszen a hétköznapokban sem tudok csak úgy belefeledkezni, nyugodtan meghallgatni egy madár énekét. De persze azok a legcsodálatosabb pillanatok, amikor a zeném másoknak is boldogságot okoz, amikor akár idegenek hallgatják nyitott szívvel. Ezért van az, ha fellépek a színpadra, minden percbe kicsit belehalok.”

icon-arrow-right http://www.kiskegyed.hu/sztarok/magyar-sztarok/szirtes-edina-mokus-mupa-koncert-120818

„Zenei sokadalmam oka a rendetlenség, de nem trehányságból, hanem picit a telhetetlenségemből fakadva alakult ki. Nem tudok rendet tenni, pedig próbáltam. Annyi és annyi lenyűgöző műfaj van, hogy nem tudok egyet sem birtokolni. Még kis időre sem. Meghallok valami újat és végem van. Erre azt találtam ki végső elkeseredésemben, hogy olyan zenét kell csinálnom, amit kizárólag egyedül írok és játszok föl. Minden egyes pillanata egyedül születik meg bennem, majd egyedül is adom ki magamból.”

icon-arrow-right http://langologitarok.blog.hu/2012/06/20/nem_vagyunk_egyedul_szirtes_edina_mokus-interju

„A dallam születése egy pillanat: nem kitaláljuk, hanem valahonnan kapjuk. Ha pedig bárki megtisztel engem azzal, hogy az én zenémet játssza, az egy hatalmas dolog, hiszen belerakja az ő kis világát, így soha nem tartok meg semmit kizárólag magamnak.”

icon-arrow-right http://www.funzine.hu/hu/2012-02-szirtes-edina-mokus-en-nem-a-pokember-vagyok-hanem-a-szolmizator/

„Nem pályázom senkinek a helyére, nincsenek rejtett vágyaim, csak őszintén akarok zenélni. Sosem tapasztaltam irigységet. Tudom, hogy nyálasan hangzik, de hinni kell magadban, és őszintének kell lenni. A himihumit megérzi a közönség.”

icon-arrow-right http://www.kultusz.com/cikk.php?id=743

„A felkérés sokszor magában foglalja a zenei stílust, melyet játszani kell. Ha pl. zenés irodalmi estét várnak, akkor természetesen a vers megzenésítéses kamarazenekarommal megyünk, ahol például József Attila, Arany János, Radnóti Miklós verseit adjuk elő különleges, akusztikus hangszerelésben. Ha “bulit” kell tartani, ahol fiatalok táncra perdítése a cél, akkor erősítőkkel, gitárokkal, dobszereléssel megyünk és világslágereket játszunk, melyeket együtt kiabálunk a levegőbe a hallgatókkal. De nagyon sok egyszeri felkérés van, melyeket kimondani sem merek. Például Presser Gábor koncertje, vagy Makám és Kolinda jubileumi koncert.”

icon-arrow-right http://www.nepzene.hu/?teljes_cikk=131941304278516&tipus=portre

2015 created by SZ.E.M mgmt designed by bcs